Elrepült az idő és csak egy hétvégénk maradt. Dóri keresett, de ők nem akartak egymással beszélni. Végül csak felhívta és utoljára nagyon elengedték magukat. Az ujjaim, szinte bennük voltak órákig, mert mire magához tért valamelyik, megint nedvesek voltak. De egymással, már alig foglalkoztak. Nem értem, talán egyszer megtörténik ez is. Segítettek egymásnak, de mire alváshoz készülődtünk, megtört a jég és bőgve bújtak össze.
Maguk közé húztak, de nem igyekeztek erről mesélni. Valamit elrontottak biztosan és ezzel kértek bocsánatot a másiktól. Felfalták végül egymást és Róza nem engedte elmenni. Összebújva aludtak, de mire aludtam volna, valaki hozzám bújt mindég. Fél éjszaka ezt játszottuk. Ez Róza utolsó napja, mert hétfőn reggel indul kocsival. Már mindent eladott és ami maradt, nekem kellett eltenni. Van egy ismerős ingatlanosa és bemutatott minket, mert én is ott legyek az üzletnél. Sok holmija még ott maradt és adjam el, vagy adjam bárkinek. Dóri még indulás előtt rám szólt, másik telefonja van és cseréltünk. Ő is tud a holmikban segíteni, de Róza ránk hagyta ezt. Akart pénzt hagyni, de nem engedtem. Dóri nem várta meg, ott hagyott hamar minket. Még elköszöntünk és mikor kibőgte magát, hamar elindult. Mára szabadságot kaptam, de holnap folytatom, amit eddig a nyomdánál. Életem egy újabb szakasza zárult le elég viharosan. Az ingatlanossal beszéltem és vár két hetet, amíg a holmikat intézem. Dórit kerestem és este hozzá mentem, de csak kiélte magát a bestia, mert nem bírt magával.
  -Hétvégén végül hívott, gyorsan menjek Róza lakásához, várnak. Sokan voltak ott és hamar mesélte, mire gondolt. Meghirdette a holmikat és pár lomot kivéve eladtuk őket. Majd háromszázat sikerült kiárulni belőle. Nekem ennyi volt a lakásban a dolgom és Dórival még utoljára szétnéztünk. Dóri elbőgte magát, de hamar jobban lett és ott hagytuk a múltunkat.
  -Rózának megírtam az eredményt, de kérte, tegyem el, mert abból tudok kimenni hozzá. Egy hónap kellett, hogy kicsit magamhoz térjek, de sikerült végre. Az új főnök is nő lett és Márti valamit nála is kavart, mert két hétig nagyon rám szált. Végül, mire kisimultak a dolgok, Márti hirtelen kilépett. A főnök, néha félre érthető helyzeteket teremtett, de igyekeztem kibújni belőle. Eddig sikerült, de nagyon kitartó. Két fiatal fiú is körbe dongta eddig, de lerázta magáról őket. Néha Dórival összefutunk, de sok a dolga és mikor együtt vagyunk, elég két óra és ájultan fekszik sokáig előttem, mert túlhajszolja magát mindég. Beleőrülne, ha egy hónapig nem kapna gyönyört. Lehet, megszokta már ezt. Néha duzzog, de majd két hét után, addig könyörgött egyszer, míg összefutunk. Múltkor nem mentem fel hozzá és a presszóban akart elém térdelni. Húzott a mosdóba, mert neki most ott is jó lenne. Felmentünk hozzá és hajnalban is repetázott, mert kell neki két hétig ez. Olyan esendő és teljes szívemből szeretem ettől még. Már tudom, ezt nem így érzi, de meghagyom neki az érzéseit. Találtam egy újabb könyvet a héten, és olvasni kezdtem. Női szerző és ismert, de eddig, én is egy ostoba libának hittem, mert ezt hirdette róla a média. Pár hét alatt, sikerült hozzáférnem és bő órát beszélgettünk.
  -Végül  A pimaszul megkérdezte, nekem mi ebből a jó, hogy vele beszélgetek, mert eddig nem volt férfi, aki nem akarta megdugni.
  -Megbeszéltük, hogy nem ezért kerestem meg, az ember nyűgözött le. Tisztelem a véleménye miatt, hogy felvállalja nyíltan az életét. De kiderült számomra, hogy nagyon értelmes nő és a személyisége, még jobban lenyűgöz. Végig hallgatta mosolyogva és áthajolt az asztalon egy puszira. Szép vastag, húsos szája és kicsit ízleltem.
  -Mit teszel velem, ha itt fekszek fel az asztalra, kérdezi utána széles mosollyal?
  -Azt hiszem, betakarlak, mert nekem ez tabu. Kicsit ismerlek már és nem bocsájtanám meg magamnak, hogy ebbe a helyzetbe vittelek. Valamit leírt és mondja.
  -Ez a privát számom, keress és kéri az enyémet is. Foglak keresni, mert ez többet ért nekem, mint egy rossz dugás, sóhajt nagyot. Nézem a mozdulatait és rákérdezek. Már mondja, mi baja van egy hete.

  -Felhozom, ezt tanultam, de nem itt fogom rendbe tenni. Néz rám, úgy is kezdelek kívánni, legfeljebb jól lakok belőled is, mosolyog pimaszul megint. De tudd, nem vagy az esetem, mint férfi. Taxi és nála vagyunk.
  -Nem adok semmit, mert nincs semmi idehaza, kezdi egyből. Van pohara és teletöltöm. Kicsit kezelem a vizet és néha figyeli, mit csinálok. Végül jön és elveszi, csinálj magadnak másikat és megy tovább. Végül megbeszéljük, üljön végre a fenekére, de ezen rágódik kicsit, mi bajom vele. Elém tolja és kap rá puszit, de mutatom az ágyat és kinevet. Neki ágy nem kell hogy jót dugjon. Végül letolom és vigyorogva várja, mi lesz ebből. Elkezdem vele és hamar elengedte magát. Megkezeltem és rendben lett, alig óra, már repked szinte, mint egy pillangó. Nem erőlteti, csak átkarol, köszönöm nagyfiú, mivel tartozok?
  -Az örömöd jó látni, ezzel fizettél. Lágy csók és indulok ki. Lassan eljutok a vonatomhoz és várom, vigyen haza. Jönnek az emlékek a hasonló estekről. Voltak férfi szerzők is és mindég érdekelt a személyiségük is, akik az írások mögött vannak. Kicsit trófea gyűjtő vagyok, így nevezett az egyik szerző mosolyogva. Mindegyikkel megbeszéltem, merre és hogyan indulok el, ha írni szeretnék róluk. Ismerem magam, mert ha személyesen érintett vagyok, az agyam sen tud rossz irányba fordulni. Aki tetszik, keresem és egy idő után, találkozok is velük. Van akivel többször, van akivel talán kétszer, de ez, csak az elején volt. Azóta keresem őket, vagy ők keresnek és összefutunk egy jót beszélgetni, mert ezt imádom. Mostanában vettem egy könyvet és blogolt a szerző, majd kikerült a netre és sokan kezdték olvasni. Még 2011-14 közötti időszakáról szól, de az írásaiban is erről az időszakról vannak bejegyzések. Van több tartós barátja, de olvasva, csak abból az időből, mert 2014 után, szinte megszűnt az élet a blogján. Mint egy elhagyott ház, ahol csak a madarak riadnak fel, ha bekiabálok. Összeszedtem amit tudok róla, de erősödik bennem az érzés, ez nem lehet ő. A magánélete is feszegethető, mert sok a fehér folt benne és a sakálok, erre csapnak le először. De én is ezzel kezdeném. Kevés és sablonos. Ha ebből rakok össze valamit, csak rosszat teszek vele és a sakálokat táplálom. Attól hogy közszereplő lett, nem feltétlen kell meghasonlania. Igaz, nem vállalta fel a nevét és nagyon titkolózik. Ennél A, sokkal tisztességesebb, de az előéletük sem sokban különbözik. Hirdetett közönség találkozókat, de semmi visszajelzést nem találtam erről, hogyan sikerültek. Végül írtam neki, de csak egy arrogáns választ kaptam egy bővebb mondatban, közel egy oldalnyi levélre. A csendes agresszivitás, nála is elindult. Több helyen elég nárcisztikusnak is tűnik. Nem mentem bele egy vitába, mert parttalan lett volna. Félek, a mostani helyzetében, nem tudunk semerre előrébb lépni. A régen nyitott nőből, valami más lett, de nem hiszem, hogy ezt el kellene fogadni. Pár utazással, ezt is rendbe lehetne tenni, mint már másokon is sikerült ez.

Hirdette, hogy aki nagyon akarja, megkaphatja úgy is, ha elég kitartó, de alapvetően, beszélgetni is nagyon szeret. Hülyeség kimondani, de megszerettem, mint egy embert, egy esendő embert, mert ez a gyengém. Nagyon sok dolgot lehetne felhozni vele szemben és azt hiszem, nem mind szolgálná a javát, egyáltalán a nyugalmát. De akik kicsit közel kerülnek hozzám, mindenkivel így alakul a kapcsolatom. A másik Szerzővel sem tettem meg, hiába volt adott egy lehetőség erre. Nem az öt perc hírnév motivál. De mire végzek, talán megváltozott volna a véleménye és nekem ez a helyzet többet ér, mert értékesnek tartom őt is. Nem érdekel mások véleménye most sem. Már tíz Szerzővel vettem fel a kapcsolatot eddig és nem bántam meg. Ez a húsz évem erről szólt. Most kicsit megállok, mert megint a Buddhizmus felé kell forduljak. Már sokan szólnak, ha valakinek baja van és igyekszem benne segíteni, hisz erre tettem esküt. De ember is vagyok és néha feszít a vágy, mert régen nem az vagyok, aki kamaszként a nőket áhította. Ragadozó lettem és ez is maradok, de a hitem segít szelídülni. Nem leszek más, mert amit megszoktam, az maradok. Nem birtoklok, csak megélem amire vágyok. A nőcinek az élményei megélése kicsit távoli tőlem, de ez az ő élete és nekem, az elfogadás lett a dolgom." A" lett az etalon számomra és ebben a párosításban, a swinger nőci, alul maradt. Senkit nem tettem ki soha kellemetlenségnek és ehhez, azóta is tartom magam. Ettől még zavar, hogy nem tudok valakihez közeledni, mert ennél többet tudok. Igaz, néha nem adok bele mindent. A telefon zökkent ki a meditálásból. Csendben van, de a fiam keresett. Írja, majd hív ha végez.Egy társkeresőn bejelentkeztem, bár nem tudom miért. Eddig, nem volt sok esélyem, mert a többség, pár levél után eltűnik. Mint akiknek elég, ha kicsit legyezgetik az egóját, mert élőben észre sem venné egy férfi. A régi ismerősök között is vannak barátok, akik néha nem csak beszélgetni keresnek. Egy kis hancúrozás nem árthat soha. Jól esik, de azt az igazán felszabadult élményt, régen nem találom. Róza lassan egy éve kint él és már harmadik hónapja nem keresett. Dóri pár hetente előkerül és utoljára felhozta Karoláékat. Nem beszélt velük hónapok óta, de nem érti, mitől fordítottak hátat nekünk. Rákérdeztem, de másra terelte a szót. Foglalkozik vele, mert érdekli, mitől fordultak el tőlünk. Kiderült végül, valami mást kaptak és tetszett neki biztos akkor. Dórit hallgatom és sejtem, ha ráérez arra az élményre, elfordul tőlem ő is, mert én nem adhatom azt, amit egy klub adni képes. Nőként, hamar lesz partnere, mert nagyon be tud indulni és a nőket is szereti. Rá kell szokjak lassan én is erre. De lelkileg, ez még távol van tőlem. Beszélgetünk erről, de érzem, beindult a gondolattól már. Azt akarja, menjek vele, mert az a talán húsz ezer forint, neki nem összeg, nekem meg odaadja. Megalázó, mert néha sokszorosát keresi mint én és nem vagyok ringyó, hogy pénzt fogadja el. Felkavart és inkább nyugtatom, hogy aludjunk. Reggel dolga volt, sietett el. Még szólt, erről beszélünk, mert veled szeretném a szüzességem elveszteni. Indulok, mert nem késhetek el.